Börtönnel büntethetik a házasságtörést
Geréb Marika 2002. szeptember 30. 17:38, utolsó frissítés: 17:38A román büntetőtörvénykönyv szerint egytől hat hónapig terjedő börtönbüntetést róhatnak ki azokra, akikről bebizonyosodik, hogy házasságtörők. Ennek ellenére a hatóságok azt állítják, mifelénk "nem szokás" ilyesmiért pereskedni.
Az 1964-ben kidolgozott, és ma is érvényes büntetőtörvénykönyv a félrelépést büntetendő cselekményként tartja számon. Az előírás szerint (kilencedik fejezet, 305. cikkely) a házasságtörő fél bíróság elé idézhető, és ha a panaszt tevő társ és a hatóságok képviselői bebizonyítják róla, hogy megcsalta férjét/feleségét, pénzbírságot vagy akár börtönbüntetést is róhatnak rá.
Annak ellenére, hogy a törvény meghaladottnak, időszerűtlennek tűnik, a büntetőtörvénykönyv módosításakor fel se vetették az átfogalmazás szükségességét. Az összeállítás készítői által megszólaltatott jogászok szerint főleg azért nem, mert ez a bűncselekmény az ortodox egyház tanaival is ellentétben áll, hiszen az egyház úgy tartja, a házasságtörés az egyik legnagyobb, válásra okot adó bűnnek számít. Ennek ellenére a görög-keleti egyház szóvivője is azt állítja, nem a bírók, hanem Isten előtt kell "megfizetni a tettért".
Aha!
Jogi megfogalmazásban házasságtörésnek a házasságon kívül fenntartott nemi viszony minősül. Ha a megcsalt társ panaszlevelet nyújt be a bíróságnak, és konkrét bizonyítékai is vannak a félrelépésről, a "bűnös félnek" mindenképp fizetnie kell. A konkrét bizonyítékok viszont nélkülözhetetlenek: leghihetőbb az, ha a félrelépőt tetten érik, vagy ha kompromittáló levelet találnak, amelyben a hűtlen maga vall.
Ahhoz, hogy megfelelő bizonyítékot gyűjtsenek, a hatóságok közbenjárására is szükség van. A lefülelési forgatókönyv a klasszikus: abban az esetben, ha valamely fél sejti (vagy netán biztosra tudja), hogy társa hűtlen, és értesíti a rendőrséget, akkor azok a helyszínre indulnak. Ha minden úgy történik, ahogyan azt a felszarvazott házastárs állította, és a rendőrök maguk is tanúsítják az esetet, megvan az elegendő jogi bizonyíték.
Amennyiben nem nemi aktus közben találják a "bűnös párt", de a rendőröknek is egyértelmű, hogy az következett volna (pl. nincs ruha a szerencsétleneken), ez már elegendő -- vázolják az anchete.ro által megkérdezett rendőrök. A hűtlenkedés és bíróság elé idézés viszont bonyolultabb: például akkor, ha a panaszt tevő volt az, aki hűtlenkedésre bátorította társát, panaszát nem fogadhatják el. Ugyanez a helyzet áll fenn abban az esetben is, ha a két házastárs már rég óta nem élt hivatalosan együtt.
Mert édes a kibékülés...
Ha a házastársak időközben kibékülnek vagy megegyeznek, a panaszt tevő pedig visszavonja a vádat, a bíróságnak nem kell döntenie az ügyben. Ugyanez érvényes akkor is, ha a házasság közben felbomlik, vagy ha valamelyik fél meghal. Ha a végleges döntés már megszületett, de a panaszt tevő kérvényezi azt, hogy párjának ne kelljen jogilag is vezekelnie tettéért, a eljárás megszűnik, és a büntetést nem kell letölteni.
A hivatalos adatok szerint 1964 (ebben az évben lépett érvénybe a büntetőtörvénykönyv) és 1989 között az ország területén összesen tíz olyan eset volt, amelyben a megcsalt házastárs jogi eljárást kezdeményezett volna hűtlen párja ellen, 1989 óta viszont egyetlen esetről sem számoltak be.
Az anchete.ro által megkérdezett rendőrök vagy törvényszéki bírók arról számoltak be, hogy pályafutásuk során egyetlen ilyen esettel sem találkoztak. Kérdésünkre az Anyakönyvi Hivatalnál képviselője elmondta, hogy az esetleges félrelépés ilyen jellegű veszélyeiről sohasem beszélnek a házasulandóknak, már csak azért sem, mert ez nem az ideális pillanat az ilyennemű felvilágosításokra.
A tavaly készített felmérések szerint Románia felnőtt lakosságának majdnem huszonöt százaléka legalább egyszer megcsalta házastársát. Az arány egyformán magas a fiatalok és idősebbek körében is.
Forrás: anchete.ro