Gagyi Zsófia
SÁRBÓL VÁRAT
Földház-workshop a Déli-Kárpátokban

A 120 négyzetméteres családi ház a nyáron készült el, olyan önkéntesek segítségével, akik egyszer valami hasonlót szeretnének építeni maguknak. [fotóriport]

HIRDETÉS

Korábban egy Cityzen-interjúban már bemutattuk Ileana Mavrodint, aki a földház-építésnek egy Kanadában kikísérletezett verzióját gyakorolja („cob”). Azóta nagyjából befejezte a második romániai projektjét, egy családi házat Bradeţi-en, ahol az ősszel három tábort is tartott. Riporterünk a harmadik táborra iratkozott be, ami tízfősre sikerült (plusz a gyerekek, akiket ingyen lehetett elhozni).

A ház faszerkezetes, a földfalak szigeteletlenek és a tehetetlenség elvén működnek: megtartják a meleget, nyáron meg a hideget. A földszinten előtér, nappali+konyha, fürdő és a szülők hálója helyezkedik el, az emeleten van a két gyerekszoba, plusz a lépcsőfordulóban fog helyet kapni a családi számítógép. Az emeleti szobák megközelíthetőek kívülről is, mivel a terep lejtős. A domboldalba egy szerszámos kamra is el van rejtve.

Mindez 120 négyzetméter, és egy nyár alatt felépülhetett volna, ha sikerül olyan segítőket találni, akiknek nincs közben a juhokkal meg a földdel is dolguk az építkezéssel párhuzamosan.

	A nappali egy része, plusz az előtér

	Cob =/= öko Az ökoépítkezés az építőanyagokon túl a formálásról, a gépészetről, a kész épület fogyasztásáról és az egészbe befektetett energiáról is szól. Sokféle anyagot lehet fenntartható módon használni, a helyzet függvényében. A földet magát is sokféleképpen lehet házzá formálni: lehet napon szárított téglákként felhasználni, mint a mezopotámiaiak vagy a vályogvető cigányok, lehet formába önteni, mint a betont, és addig döngölni, amíg összeáll. Vagy lehet hosszú gyapotzsákokba tölteni, és ezekből a hurkákból rakni falat vagy akár boltívet is, és akkor a kiégetést és az egyéb anyagokkal való kombinálásról még nem volt szó. A cob az ökoépítkezés egy alesete (ha a megfelelő helyen és a megfelelő módon alkalmazzák), de messze nem egyenlő vele – például a Csíki-medencében valószínűleg hatékonyabbak, tehát ökologikusabbak a boronaházak.

A technológia

Az alapanyagot (három rész homok, egy rész agyag – vigyázat, ha a föld maga homokos, változtatni kell az arányon! -, szalma és víz) összetapossuk egy fólián,

	tűrünk rajta időnként,

	amíg kész nem lesz a „malac” (bár inkább rozmárformája van). Ezt kézzel lehet fallá rakni

	Tapintásra ez a ház a homokvárak rokona

	Köveket is lehet beágyazni, annyival kevesebb anyagot kell keverni

Részletek

	A két, szájánál összeillesztett üveg átereszti a fényt

a vastag falak pedig megengedik mindenféle benyíló kialakítását. Jobbról balra: márványlapos polc, kábé 10x10 centis ablakocska, üvegekkel díszített benyíló, és egy másik, nagyobb üveg – ennek társa kívülről egy szem-dombormű pupillája. (Ez így együtt lehet, hogy kicsit sok, de a résztvevők mindegyike valami kis saját projektre vágyott – és ha majd az itt lakó gyerekek megunják a dolgot, bármikor átalakíthatják a falaikat.)







Az emeleti ablak fölé elég ágakkal felvázolni a boltív formáját, és földdel kitölteni a réseket (további ágakat lehet beverni a már száradásnak indult rétegekbe, hogy megtartsák az újabb részeket). Az üveg szélvédő volt valaha.







A földszinti ablakok tetejét egy-egy deszka tartja, ezt formálta boltívessé gondos munkával Brandon, aki nem akart fadarabokat felhasználni ehhez („mert így az ablak jobban követi az emberi mozdulat formáját”).



Résztvevők

Brandon szinte szakértő az ökoépítkezés témájában, bár földházból ez neki az első (szalmabála-házban laktak 12 éves kora óta). A kaliforniai hasonló workshopokhoz képest azt szerette ebben, hogy az egész aktivitás körül kisebb volt a felhajtás, természetesebbek az emberek – nem az ultraprogresszívságukat demonstrálják a részvétellel, egyszerűen házat szeretnének építeni maguknak valamikor.

Nincs feszes napirend, az ebéd akkor kezdődik, amikor megéheznek a résztvevők, addig tart, amíg jól nem laknak, és nincsenek kitiltva a laptopok és mobiltelefonok sem a tábor területéről. Az első nap vacsoráján kialakult egy spontán zakuszkafesztivál (sokan hoztak kóstolót az idei termésből) – számára ez is annak a jele volt, hogy itt nem valami távoli ideál szimbolikus kisajátításáról van szó, hanem konkrét, hasznos, nem annyira távoli tudások elsajátításáról. És még abban sem volt kötelező hinni, hogy Obama a megváltó.



Titus a kislányával és a kislány nagymamájával jött, egy konkrét háztervéhez akart módszereket tanulni. Ő építőanyagokkal kereskedik, és szeretne egy olcsó, természetes házat építeni a családjának Bukarest környékén, olyant, ami megfelel az összes előírásnak, és amit mint működő modellt árulhatna aztán az érdeklődőknek. Az általa tervezett háznak kétrétegű fala lesz, a rétegeket farudak tartják majd össze (egy másik népszerű ökoépítési módszerből kölcsönzött elem), és a rést hőszigetelő granulátummal tölti majd ki (még nem döntötte el, hogy ez perlit, fűrészpor vagy újrafelhasznált papír lesz). Számítása szerint ez a kombinált megoldás előnyösebb a mi éghajlatunkon. Mivel a kész ház energiahatékonyságát szakértőkkel fogja megméretni, erről majd pontos adataink lesznek.



Emese asztmás, és allergiái is vannak, ezért érdekli a természetes anyagokból való építkezés. Az épülő házban a szalma között maradt búzaszemek egy része kicsírázott, a maradékra rájártak a madarak, így már építkezés közben látni és hallani lehetett a ház természetességét.



A workshop után bízik abban, hogy képes megépíteni egy ilyen házat – mivel a családjában sok az építkezési szakértő, szüksége is lesz az önbizalomra. Egyébként mint régész azt mondja, hogy az ilyen „görbe” házak ugyanolyan rég léteznek, mint az egyenes falúak – ha így vesszük, hagyományosak.

	– Mondja, miért nem jár alapszervezeti gyűlésekre? – Mert házat építek. Nem tudom, az elvtársnak van-e háza, jó lakása? - kérdi olyan hangsúllyal, hogy ez már ellentámadás. – Énnekem nincs. Vályogsárból rakom föl villával. Azt először le kell önteni vízzel, meghinteni polyvával, és alaposan megtaposni. Taposom én, a gyerekek s a beteg feleségem. Mire meg van taposva az agyag, verik a kerítést, hogy menjek gyűlésbe. A nap nem törődik azzal, hogy idelent a földön az emberek gyűlést tartanak: a sarat megszárítja. Úgy nem lehet fölrakni. Többen is bólogatják s mondják, hogy ebben az egyben az embernek igaza van... Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér

Ileana szerint a három rend résztvevő nagy része fiatal házas volt, aki a családjának tervezett valamit építeni, és túlnyomó többségük szintén megerősödött önbizalommal távozott: amit akarnak, lehetséges. Biztonsági okokból (meg a törvényi szabályozás miatt) jó, ha a ház szerkezete fából készül, de a többit akárki megformálhatja földből.


Festék

Utolsó este festéssel kísérleteztünk, méghozzá a konyhában – ha a görbe falak formálása kicsit nőies munkának tűnt (a klasszikus felosztás szerint), most az egész workshop öltött boszorkánykonyha-jelleget.



Lisztet főztünk vízben, kevertünk hozzá agyagot és homokot, majd a palacsintasütés miatt elővett áfonyalekvárból is beleszűrtünk egy keveset (egész szemeket nem tettünk, mert nem akartunk pöttyös falat).



Az áfonya színe meglepően erősnek bizonyult (a végső festék sötétlila lett, bár szüksége lett volna egy fehér alapozásra, pl. mészre), ha saját házon dolgoznánk, akkor még kísérletezhettünk volna az arányokkal. Ileana szerint lehet a festékbe keverni például levendulát vagy rozmaringot, ami az illat mellett még egy bizonyos textúrát is ad a falnak.


Tanulság




Ileana honlapja, képekkel a saját házáról, jövendő workshopokról és mailcímmel: www.casa-verde.ro, telefonszáma 0720 092 912

Szigeteljük a tömbház falait. De hogyan?

Glokális épületek: eklektikus és őszinte válogatás

Építészek a klímaváltozás ellen

vinetta 2009 november 5 00:15

Meg szerencse, hogy mas anyagbol epult hazak a tortenelem soran sohasem omlottak ossze, kulonosen nem foldrengeskor. A valyog szavunk meg valoszinuleg a kanadai nyelvbol (heh) ered, mert ilyet magyar ember aztan soha.

István 2009 november 4 01:42

Rövidre fogott, mérsékelt hangvételű építőmérnöki kritika a tálalt témához. Külalakra a bemutatott földház valóban jól illeszkedik a természetes környezetbe, a szó szoros értelmében összeolvad azzal, mi több a tavaszi esőzések alkalmával talán ki is zöldül. Tartósságát tekintve a földház nem tartozik az időtálló épületek közé, legalábbis a mi tájainkon nem. Épített örökségünk nem bővelkedik a cikkben ismertetett kanadai módszerrel épült cob-házakban. Földrengésállósságra utalni pedig nem szerencsés választás, miután a 2003-as iráni földrengéskor (http://en.wikipedia.org/wiki/2003_Bam_earthquake) több ezer embert temettek maguk alá. Remélem, hogy jól megfelelő számításokra alapozták a faváz méretezését, mivel egyáltalán nem igaz, hogy a félméteres földfalak szerepe a szerkezet viselkedése szempontjából elhanyagolható.

Emes 2009 november 3 10:38

van egy apró félreértés, nem a felelősségvállalást akarom elbagatellizálni, hanem azt próbálom megértetni, hogy ez a ház nem fog összedőlni sem két év múlva, sem 2o év múlva -mert rendesen meg volt tervezve és becsületesen meg volt csinálva- nem úgy mint néhány új, NEM földből, hanem cementből épült tömbház- az úgynevezett "ökószólamokra" pedig magam is kíváncsi lennék, mert nem vagyok témában. Amiről viszont bármikor elbeszélgetnék szívesen, az lenne, hogy mennyire jó és egészséges egy ilyen házban élni.

kesztió 2009 november 2 16:14

Emes, ne haragudj, de számomra tényleg kissé viccesnek tűnik a hozzáállásod. Igen, tegyük fel, hogy Ileanáék nem ebből élnek, és tiszta ingyen és kedvességből segítenek neked (pontosabban szólva rendelkezésedre bocsátják a technológiát), hogy felhúzhasd a vályogházat. És tegyük fel, hogy a ház összedől két év múlva, maga alá temetvén a kisgyerekedet. Akkor ki is vállalja a felelősséget ebben az esetben? Ugye, hogy nem is olyan egyszerű? Ismétlem, NEM AZT ÁLLÍTOM, hogy ezek a házak összedőlnek. Csak arra akarom felhívni a figyelmeteket, hogy nem lehet ökoszólamokat szajkózva elbagattelizálni a jogi és morális felelősséget egy – akármilyen – ház megépítése esetén…

Emes 2009 november 2 14:39

Bármennyire is viccesen hangzik, ilyen házat nem építtetsz, hanem építesz, természetesen segítséggel...azon egyszerű oknál fogva, mert sohasem fogsz kapni magadnak olyant, aki neked ezt megcsinálja :)

kesztió 2009 november 1 17:42

Ej,ej. Azt hittem, kiderült a néhány soromból, hogy 1. nem én pereltem be Ileanát, 2. csupán egy nem leellenőrzött információra akartam rákérdezni, ergo vakon hivés fel sem tevődik. A jelek szerint tisztázódott a dolog, úgyhogy a továbbiakban kár a gőzért. Amúgy, ha valaki ilyen házat építtetne, és az – teszem azt – nem bírna ki két évet, mostmár sznobizmus ide vagy oda, de jogos lenne a kártérítési igény. Még a legökologikusabb szemléletűek is méltán várhatják el, hogy ne kelljen minden második évben új házba költözniük!

V10R1C4 2009 november 1 01:52

Igen ám, de nem mindenki Pesten meg Magyarországon lakik... ha már a széles látókör mint téma előkerült. És különben se mondta senki, hogy a földházat összességében Ileana (nem jut eszembe a vezetékneve) találta fel...

Öreg Biós/Környezetvédő 2009 október 31 17:37

Nincs új a Nap alatt (lásd a Lúdas Matyi megállapítását a régi viccek és a csecsemő kontextusban...): Lakatos Géza bemutatkozik - biofalu.hu A Biofalu alapítója A finn tömegkályha · A máriahalmi polgármester véleménye a Biofaluról - Népszabadság cikk ... www.biofalu.hu/?base=hatteranyagok&i... - 1. Bus schedule Budapest-MÁriahalom-Budapest 2. buszmenetrend Bp-MÁriahalom-Bp 3. COMING FROM VIENNA BY CAR 4. Elérhetőség Szomor (Zsámbék) és Piliscsaba felöl autóval 5. telefonos elérhetőségeink 6. vonatmenetrend Budapest - Piliscsaba, átszállás buszra Máriahalomig STB-STB, csak kell ájékozódni és rá kattintani, mielőtt egy lelkendező cikket írunk...(már mondtam nehányszor!!)

Emes 2009 október 31 14:31

Nem hiszem, hogy minden esetben hosszféleséget kell gyanítani, inkább a tudatlanság szólalt meg annak a szájából, aki egy betokosodott műépítész véleményében vakon hisz és aki azon nőtt fel, hogy egy becsületes ház téglából vagy maximum fából készülhet, a föld pedig a szegénységgel jár karöltve. DE az emberek mindig közösen és maguknak ép

Izabell 2009 október 30 21:47

Ük-ük-ük nagyanyáink is hasonlókban éltek kesztio és mi mégis megszülettünk. És miért kell perelni? Ha valaki vállalja,hogy ilyen házban éli le az életét,még ha az öt percig tart is, senkinek semmi köze. De a rosszféleség bele kell szóljon,mert ezek az emberek szívvel-lélekkel építették a házat. Nehogy örülni tudjanak neki,hát hamar be kell perelni.

gagyi zsofi 2009 október 30 16:41

valasz 2 (max 1000 karakter, ezert vagtma kette) Bukarestben voltam az ottani okoepitesz-tarsasag (Arhiterra) egy bemutatojan, ahol olyanok meseltek el az elmenyeiket, akik az o workshopjan vettek reszt, es vetitettek filmeket is a kutatasairol, lattam, hogy meg foldrenges-szimulatort is felhasznaltak (egy betonlap, amire epiteni lehet, es amit regisztralt foldrengeseket imitalva mozgatnak). Az igaz, hogy az arvizet nem birja a fold, hagyomanyosan nem is igen epitettek arteruletre. Az ileana haza kabe keteves volt, amikor lefotoztam a Cityzennek, es latszik, milyen allapotban van: nehol vannak felszini repedesek, mert a modszer par trukkjere o is menet kozben jott ra, plusz mert onkentesekkel dolgozott, akik szinten elrontottak egyet-mast - de a haz all, jo allapotban van. Batu: az Ileana linkje a cikk vegen van, az Arhiterrat a http://www.arhiterra.ro/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1 - n talalod.

gagyi zsofi 2009 október 30 16:39

valasz 1: helo kesztio, hat vannak parszaz eves peldak, amik nem estek szet... gondolom csak ugy siteok nem gyoznek meg, bar a wikit azert megnezheted: http://en.wikipedia.org/wiki/Cob_(material) de ami Romaniaban megveheto, az ez a konyv (van mar roman forditasa is): http://librarie.carturesti.ro/product/Building-with-Earth,219897.aspx , ami Gernot Minke professzornak a kasseli egyetemen vegzett kutatasain alapul, es tele van kiserleti eredmenyekkel. Szoval nemcsak az derul ki belole, hogy megall a haz, de az is, hogy pontosan mennyire. Azonkivul evtizedek ota foglalkoznak a modszerrel (http://www.gernotminke.de/veroeffentlichungen/vita-englisch.pdf), peldaul Minke maga is foldhazban lakik, valoszinuleg eszrevettek volna, ha egyik naprol a masikra eltunik a nappali.

kesztió 2009 október 30 10:47

A gond az, hogy egy műépítész ismerősöm szerint ezek a házak nagy valószínűséggel szétesnek (a szó szoros értelmében) egy-két év alatt, talán már perelik is az építész hölgyet emiatt. Ez természetesen nem ellenőrzött információ, és nem szeretnék rágalmazásba keveredni – főleg, hogy maga a koncepció számomra is nagyon szimpatikus. De jó lenne, ha valaki utána tudna járni a dolognak...

Batu 2009 október 30 10:01

Orulok hogy itthon is van mar ilyesmi. Nincs valami oldaluk ahol tobbet lehet megtudni rolluk, vagy legyek kreativ s guglizzam le oket?