2019. november 18. hétfőJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kitáncolnak az Alzheimer-kórból az idősek

2009. október 28. 09:41, utolsó frissítés: 13:40

A zenés-táncos délutánok enyhítik az Alzheimer-kórral együtt járó memóriavesztést – a valcer-terápiát sikeresen alkalmazzák Németországban.



A 98 éves Maria olyan izgatott, mint egy elsőbálos bakfis: lakhelyén, a Friedrichshain-i öregotthonban zenés-táncos délutánt szerveznek. Eddig semmi rendkívüli nincs a történetben – azonban a német szakértők szerint egy hasonló rendezvény nem csak elszórakoztatja az időseket, hanem az Alzheimer-kórt vagy demenciát is enyhítheti.

Az Alzheimer-Tanzcafé nevű program részeként, amelyet Susanne Hausmann berlini zeneterapeuta indított, azok is részt vehetnek egy hasonló délutánon, akik nem öregotthonban élnek. A német főváros egyik kávéházában rendszeresen tartanak olyan élőzenés rendezvényeket, ahol képzett zeneterapeuták segítik az időseket, hogy


tánc közben újra megtanuljanak emlékezni.


Mint azt Hausmann honlapján leírja, a terápia lényege, hogy olyan körülményeket, hangulatot teremt az idősek köré, amilyent fiatal éveikben megtapasztalhattak. Mindezt pedig anélkül, hogy szégyenkezniük kellene az öregkor kellemetlen velejárói miatt: hogy gyakrabban kell vécére menniük, vagy esetleg levernek valamit.

Az Alzheimer-kór következményeként sok idős beteg azt sem tudja, este van-e vagy reggel, tél van-e vagy nyár, hogy evett-e aznap vagy nem. Ebbe az örvénybe nyúl utánuk Susanne Hausmann terápiája. “Egy lépéssel távolabb kerülnek a folyamat elkerülhetetlen végétől: személyiségtudatuk széthullásától – mondja a résztvevőkről a terapeuta. – Óriási vesződséggel járó csata, amelyet nem lehet megnyerni. De az elfeledett emlékek visszaszerzésével tudatuk egy pillanatra megmoccan, visszanyerik önbizalmukat, önértékelésüket, biztonságérzetüket.”


A terápia azokon a képességeken alapul, amelyek a memóriavesztés ellenére is jelen vannak az agyban: például a fiatalkorban megtanult táncok, dalok. Ezek az emlékek hosszú idő elmúltával is újraéleszthetők, mivel érzelmek fűződnek hozzájuk – szakértők megfogalmazása szerint nem a betegség által károsított intellektuális, hanem a sértetlenül maradó emocionális emlékezés részei. “A zene egyenesen az érzelmekre hat, és


felébreszti, ami még ott bújkál a páciensek fejében” -

fogalmaz a zeneterapeuta. Honlapján azt is elmeséli, a Tanzcafé ötlete akkor született, amikor egy idősotthonbeli látogatásán, egy zenés-táncos délutánon eszébe jutott: milyen kár, hogy ez az élmény csak az intézményekben élő öregeknek adatik meg.

Mivel a 49 éves Susanne – aki Kölnben templomi zenét tanult, majd zeneterápiát a berlini művészettudományi egyetemen – maga is zongorázik, nem ütközött nehézségekbe az, hogy összeszedje néhány zenész ismerősét a különleges szalonzenekarba. Valcert, a bécsi kávéházak sramlizenéjét vagy polonézt játszanak, de nem maradnak ki az egykor népszerű slágerek és operettrészletek sem. Aki nem látja, maga is alig hiszi, hogy az első néhány ütem már a táncparkettre csalja az első párt.

A többiek dúdolják vagy énekelik a dallamot – egyesek beszélgetni kezdenek, ami a súlyos Alzheimer-kórosok esetében nagy szó. Hilde flörtölni kezd ősz hajú táncpartnerével, és hirtelen eszébe jut három eltemetett férje, akik sajnos soha nem vitték el táncolni. Még Rose Marie is – akit az orvosok különösen nehéz esetnek tartanak – feláll, és egyedül, lassan forogni kezd a Wiener Blut dallamára.

Hans Gutzmann, a berlini Hedwigshöhe kórház pszichiátriai és pszichoterápiai részlegének igazgatója szerint a jelenség orvosi magyarázata meglepően egyszerű: a tánc egyszerre aktiválja a testet és javítja a hangulatot, így


egyidőben két irányból éri pozitív hatás a beteget.

“A láb megmoccan, és vele a beteg lelkiállapota is” - magyarázza az orvos. A tánc olyan agyi tevékenységeket kelt életre, amelyek azelőtt szunnyadtak. Ha a tevékenység rendszeressé válik, van esély arra, hogy az idegsejtek újra működni kezdenek, és ezáltal az agy hatékonyabb lesz. Ráadásul a tánc éppen az emlékezésért, gondolkodásért és beszédért felelős idegsejtek pusztulását akadályozza meg.

Bár önmagában a mozgás is stimulálja az agyat, arra nem képes, hogy az idegsejteket megmentse a pusztulástól, lassítva ezáltal az Alzheimer-kórt. Azonban a tánchoz szellemi erőfeszítésre is szükség van, a kettő pedig együtt elég ahhoz, hogy a kívánt hatással legyen a betegek elméjére. Ugyanakkor az egyensúly, orientáció, alkalmazkodó- és improvizációs képesség szempontjából is egyfajta edzést jelent.

“A tánc örömet szerez. És az olyan tevékenységeket, amelyek örömet szereznek és hatékonyak is, előnyben kell részesíteni azokkal szemben, amelyek hatékonyak ugyan, de nem szereznek örömet” - summázza Gutzmann.

Forrás: Tagesspiegel

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS