2018. október 16. keddGál
12°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Galapagos-szigetek, a felmelegedő Föld érzékeny barométere

hírösszefoglaló 2009. október 09. 09:44, utolsó frissítés: 2009. október 12. 09:37

Orvhalászok, turisták és a klímaváltozás miatt kihalhat a különleges élővilág, amely 175 éve Darwint az evolúcióelméletre ihlette.



Biológusok már évek óta kongatják a vészharangot, hogy az emberi beavatkozás eredményeképpen a Galapagos-szigetek különleges állatfajai végveszélybe kerültek. 175 évvel azután, hogy a szigetek élővilága Charles Darwint az evolócióelmélet megalkotására ihlette, a kutatók azt vizsgálják, hogyan hat a klímaváltozás az elképesztően gazdag, ám törékeny ökoszisztémára és a biodiverzitásra.

Az egyik pici sziget távolról
<br />
forrás: flickr.com, mtchm fotójaAz egyik pici sziget távolról
forrás: flickr.com, mtchm fotója


A Galapagos-szigetek elzártsága miatt az itt élő állat- és növényfajok különfejlődtek a dél-amerikai kontinensen maradt rokonaiktól, alkalmazkodva a jellegzetes környezethez. A 13 nagyobb, hat kisebb szigetből, valamint 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport Ecuadorhoz tartozik; már 1978-ban felkerült a Világörökség listájára. 2007-ben pedig a veszélyeztetett kategóriát is megkapta.

A tenger vizének hirtelen felmelegedése, valamint a korallzátonyok pusztulása a szigetek környékén azt mutatja, a globális felmelegedés fenyegeti a helyi tengeri élővilágot. Az őshonos fajok nagy mértékben függnek egymástól, ám a korallok pusztulásával több ezer fajta tengeri lény élőhelye semmisül meg, aminek beláthatatlan következményei lesznek az egész élővilágra – hívják fel a figyelmet a sziget ökoszisztémáját vizsgáló tudósok.

“A korallok egész életteret hoznak létre. Olyanok, mint egy erdő, mint az amazonasi őserdők. Temérdek fajnak szolgálnak otthonául. Ha a korallok elpusztulnak, több ezer, a korallok közt élő fajt veszítünk el” – magyarázta a láncreakciót Judith Denkinger német tengerbiológus a Reuters riporterének. A szigetek élővilágát kutató tudós szerint a szennyezés és a klímaváltozás együttesen olyan visszafordíthatatlan kárt tesz a tengeri élővilágban, amely


dominóeffektusként kihat a szárazföldön élő fajokra is.

“Minden összekapcsolódik. Nem választhatod külön, hogy az a tenger, ez meg a part, hiszen ezek egyek” – tette hozzá.

Az ENSZ álláspontja szerint a globális felmelegedés jelensége okozza a sarki jég olvadását, a tengerszint emelkedését és a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válását, mint amilyenek a viharok, aszályok és áradások. A növény- és állatfajok 20-30 százalékát fenyegeti kihalás az üvegházhatású gázak kibocsátása miatti felmelegedés következtében.

Szakértők szerint a szigetek különösen érzékenyek a klímaváltozásra, nagyon törékeny az ökoszisztémájuk. Gabriel Lopez, a Galapagos-szigetekbeli Charles Darwin Alapítvány igazgatója szerint elsősorban a medvefókák, pingvinek és a sós vízhez alkalmazkodott tengeri leguánok veszélyeztetettek amiatt, hogy élelemforrásaik egyre szűkösebbé válnak.

A Galapagos-szigeteken él a híres óriásteknős, egy melegebb vizet kedvelő pingvinfaj, a kéklábú szula, albatroszok, a galápagosi medvefóka, különböző földipintyfélék. Az alapítvány tudósai arra keresnek megoldást, hogyan lehetne megőrizni ezeket a jellegzetes galapagosi fajokat.

Galapagosi tengeri leguánok
<br />
forrás: flickr.com, fotó: Scott AblemanGalapagosi tengeri leguánok
forrás: flickr.com, fotó: Scott Ableman


Az itt elvégzett vizsgálatok magyarázatul szolgálhatnak arra a kérdésre, miként befolyásolja az óceánok élővilágát a tengeráramlatok erősödése vagy melegedése. A Galapagos ugyanis több áramlat kereszteződésében fekszik. Ilyen például az oxigén- és táplálékdús Cromwell-áramlat, amelytől a cápa, fóka- és bálnapopulációk fennmaradása függ. A mintegy 900 galapagosi pingvin megmentése érdekében már azt fontolgatják, hogy mesterséges fészkekbe telepítik őket, és az élelemhiányt kompenzálandó etetni fogják őket.

Az “életnagyságú laboratóriumnak” nevezett szigeteken a globális felmelegedéssel összefüggő veszélyeket felmérve és vadvédelmi stratégiákat kifejleszve globálisan működő stratégia körvonalazódhat.


A Galapagos lehet az egész Föld barométere,

hiszen minden apró változást megérez az itteni nagyon érzékeny ökoszisztéma – magyarázta Lopez.

A szigetek ökoszisztémáját azonban nemcsak a globális felmelegedés veszélyezteti: egyre népszerűbb turisztikai célpont, 2008-ban 173 ezren látogattak el ide. 2003 óta megduplázódott a turisták száma, emiatt egyre több szálloda, vendéglő, üzlet és kocsma nyílik, és még többen költöznek ide munkát keresve a vendéglátóiparban.

A kilencvenes években még sehol sem volt a rengeteg autó, nem voltak építkezések, nem volt ennyi ittlakó, ennyi turista; az emberi jelenlét pedig szintén befolyással van a szigetek élővilágára. (Amikor a spanyolok 1535-ben felfedezték, még teljesen lakatlan volt.) Az összterület 98%-a egyébként a Galapagosi Nemzeti Parkhoz tartozik. Jelenleg 35 ezren élnek a szigeteken, s


az emberekkel együtt megjelent a szemét,

a különböző betegségek és az idegen fajok, növények és állatok egyaránt. Egy macska, kutya, disznó vagy az ártatlan szederbokor is invazív fajnak tekintendő, amely durván megváltoztathatja egy zárt élőhely belső egyensúlyát.

A túlhalászás is nagy probléma. A természetvédelmi övezet őreinek gyakran van alkalmuk orvhalászokat lefülelni, akik főleg a cápákat mészárolják előszeretettel. A cápapopuláció csökkenése pedig szintén beláthatatlan következményekkel jár, megbontja az ökológiai egyensúlyt. Régen hatalmas halrajokat, cápák százait lehetett megfigyelni a szigetek környékén; ma már szerencsésnek mondhatja magát az, aki véletlenül megpillant egy háromszögű uszonyt körözni a hullámok közt.

A természetvédelem finanszírozásához, a hatalmas nemzeti park működtetéséhez azonban szükség van a turizmusból származó bevételre is. Szakértők szerint pozitív hatása lenne annak, ha szigorúbb feltételekhez kötné a kormány a megtelepedést a szigeten, illetve ha a tömegturizmusról visszaállnának a minőségi, kisebb volumenű, természetjáró és környezetbarát turizmusra.

Forrás:
Reuters , www.savegalapagos.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS