2018. aug. 19. vasárnapHuba
19°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Milyen előnyei lehetnek a kétnyelvűségnek?

Gy. A. kérdezett:Gy. A. 2009. szeptember 25. 10:19, utolsó frissítés: 2010. február 18. 10:55

Rugalmasabbak a tanulás terén a kétnyelvű babák – derül ki #b#Kovács Ágnes Melinda#/b# pszichológus a #i#Science#/i#-ben megjelent tanulmányából. Az erdélyi tudóst az eredményekről kérdeztük.



A kétnyelvű gyermekek tanulási képességeit vizsgáló, a trieszti International School for Advanced Studies (SISSA) Intézetben zajló kutatásokat Kovács Ágnes Melinda, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa vezette, kollégája, Jacques Mehler segítségével.

<b>Kovács Ágnes Melinda</b> pszichológus,
<br />
az <i>MTA Pszichológiai Kutatóintézete</i>
<br />
és a <i>CEU Kognitív Fejlődési Központ</i>
<br />
munkatársa. 2000-ben szerzett diplomát a 
<br />
kolozsvári <i>Babes-Bolyai Tudomány-
<div class=

egyetemen, 2008-ben pedig a trieszti
SISSE intézetben doktor címet." title="Kovács Ágnes Melinda pszichológus,
az MTA Pszichológiai Kutatóintézete
és a CEU Kognitív Fejlődési Központ
munkatársa. 2000-ben szerzett diplomát a
kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány-
egyetem
en, 2008-ben pedig a trieszti
SISSE intézetben doktor címet." >Kovács Ágnes Melinda pszichológus,
az MTA Pszichológiai Kutatóintézete
és a CEU Kognitív Fejlődési Központ
munkatársa. 2000-ben szerzett diplomát a
kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány-
egyetem
en, 2008-ben pedig a trieszti
SISSE intézetben doktor címet.
A fiatal erdélyi pszichológus és munkatársa tanulmánya júliusban jelent meg az amerikai Science tudományos folyóiratban. Legfontosabb következtetése az volt, hogy a kétnyelvű környezetben nevelkedő gyermekek könnyebben felismerik a különböző nyelvi szerkezeteket, mint egynyelvű társaik.

A vizsgálatok során 44 egyéves csecsemő tanulási képességeit mérték, vagyis konkrétan azt, hogy mennyire képesek elkülöníteni a nyelvi szabályrendszereket. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen mechanizmusok révén tudják a kétnyelvű családok gyermekei ugyanannyi idő alatt elsajátítani mindkét nyelvet, míg az egy anyanyelvű kortársaik csak egyet.


Tehát tévhit az, hogy a kétnyelvű gyerekek esetleg később kezdenek el beszélni?

Kovács Ágnes: – Valójában a kísérleti adatok azt mutatják, hogy bár mind az egynyelvűeknél, mind a kétnyelvűeknél nagyok az egyéni eltérések, a kétnyelvű nyelvelsajátítás stádiumai megegyeznek az egynyelvűekével. Mindkét csoportban a gyermekek kb. egyévesen, azonos periódusban kezdik az első szavakat kimondani, és ugyanakkor fognak két szavas szóösszetételeket használni.


A Science-ben megjelenő legújabb tanulmányotok miben hozott újat az eddigi eredményekhez képest?

– Az eddigi eredmények kétnyelvű óvodáskorú, illetve iskolás gyerekeknél vagy felnőtteknél mutattak ki előnyöket, olyan próbákon, ahol két feladat között kell figyelmet váltani, illetve ahol korábbi viselkedésmintákat kell gátolni és új szabályokat elsajátítani. Például a kétnyelvű óvodások jobb teljesítményt mutatnak egynyelvű társaikhoz képest, amikor egy új kritérium szerint, például a korábbi forma helyett a szín alapján kell elrendezni a kártyákat. Az egynyelvű gyerekek viszont erősebben ragaszkodnak az első szabályhoz.

Ezeket az előnyöket azzal magyarázták, hogy a kétnyelvű személyeknek nagyobb gyakorlatuk van a nyelvek közötti váltásban, illetve az egyik nyelv gátlásában, amikor a másikat beszélik. Ezzel szemben a mi eredményeink arra utalnak, hogy már csecsemőkorban, még mielőtt a gyerekek elkezdnek beszélni, megjelennek hasonló előnyök.


Hmmm...?Hmmm...?

Mi volt a használt kísérleti módszer lényege? Hogyan lehet vizsgálni, hogy egy beszélni még nem tudó gyermek milyen nyelvi szabályokat ismer fel?

– A vizsgálat során arra voltunk kíváncsiak, milyen mechanizmusok segítik azt, hogy a két anyanyelvű gyerekek ugyanannyi idő alatt két nyelvet tanulnak meg, mint az egy anyanyelvűek. A vizsgálatban 12 hónapos, beszélni még nem tudó csecsemők vettek részt, és egy szemmozgást követő géppel azt mértük, hogy mikor merre néznek.

Egy kétnyelvű helyzetet szimuláltunk a még nem beszédképes gyerekeknek: nem létező, három szótagú szavakat játszottunk le nekik, amelyekben felfedezhető volt két egyszerű szabályszerűség. A szavak egy része az egyik szabály szerint volt csoportosítható, például az első két szótagjuk azonos volt, mint lo-lo-mo, míg a szavak másik része egy második szabályt követett, és az első és utolsó szótagjuk volt azonos, mint lo-mo-lo.

A két szabálynak megfelelően a szavak elhangzásakor egy képernyő jobb, illetve bal oldalán villantottak fel érdekes képeket a babáknak, majd új szavakat játszottak le nekik, melyek a két szabály egyikét követték, de ezúttal képek nélkül. Míg a kétnyelvű babáknak sikerült mindkét szabályt egyszerre megtanulniuk, az egynyelvűek csak az egyiket sajátították el.


Felnőttkorban nyelvtanulási, vagy más tanulási előnyök is származhatnak a kétnyelvűségből?

– Erre viszonylag kevés adat van, viszont arra utalnak az újabb kutatások, hogy felnőttkorban, illetve időskorban is fellelhetőek hasonló előnyök.


Pszichológusok olyan véleményét is olvastam, hogy az előnyök ellenére, a kétnyelvű felnőttek esetleg nem tudnak jelentős teljesítményt elérni olyan pályákon, ahol a szóbeliség jelentős szerepet játszik, pl. talán nem lesznek költők vagy filozófusok... Te mit gondolsz erről?

– Ilyen tudományos adatról nincs tudomásom, illetve arra sincs adat, hogy a balansz (mindkét nyelvet nyelvet egyformán jól használó - szerk. megj.) kétnyelvűeknek a verbális képességei különböznének az egynyelvűekétől.


A kora gyerekkori nyelvtanításra is vonatkoztathatóak ezek az eredmények? Vannak, akik úgy gondolják, hogy a nyelvtanulás ideje csak az iskolában jön el...

– Ez a vizsgálat arra utal, hogy a gyermekek már nagyon pici korban képesek két nyelvvel megküzdeni, illetve bizonyos előnyöket is eredményez, viszont ez a környezeti/családi kétnyelvűségre érvényes. Persze el lehet már korábban is kezdeni a második nyelv tanítását, kérdés az, hogy mi a cél, illetve hogy milyen rendszerességgel tudja majd a gyerek az új nyelvet gyakorolni.


Milyen irányba folytatódnak majd a kutatások?

– A vizsgálat tanúsítja, hogy a kétnyelvű gyerekek egynyelvű társaiknál könnyebben képesek különböző nyelvi szabályrendszereket megtanulni. Továbbra sem lehet viszont tudni, hogy ez az eltérés milyen idegrendszeri változásoknak köszönhető. A kutatás következő lépése a biológiai háttér vizsgálata: megismételjük a kísérletet úgy, hogy nem csak a szemmozgást, hanem az agytevékenységet is figyeljük EEG-vel és infravörös spektroszkópiával.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS