2019. június 27. csütörtökLászló
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Derült égből tudomány

szerk. 2002. augusztus 14. 16:02, utolsó frissítés: 16:02

Zavar, hogy hetek óta nem látni a Napot? Vajon hogyan befolyásolta volna a tudományok fejlődését az, ha a Földet állandó sűrű fellegek borítják? Lehet, hogy nem fedezték volna fel Amerikát, Einstein pedig szürke tisztviselő marad a találmányi hivatalban.





Ha Madeirán esik az eső...

Ők se a mennyországot keresikŐk se a mennyországot keresik
Vajon bánkódna valaki amiatt -- a csillagászokat kivéve --, ha a csillagászat, mint tudomány nem született volna meg? Hogyan befolyásolta volna a tudomány fejlődését, ha a Föld tartósan olyan sűrű felhőbe burkolózott volna, hogy a csillagokat soha nem pillanthattuk volna meg?
A kérdésen egy bosszankodó angol matematikus, Brian Davies tűnődött el, miután Madeira szigeti nyaralása odalett a végig borongós és felhős időjárás miatt. "Sokan azt állítják, hogy a csillagászat jelentős mérföldkő volt a modern tudományok kialakulásához vezető úton. Eltöprengtem azon, hogy ha meg lettünk volna fosztva a csillagos égbolt látványától, az nem vetette-e volna vissza a tudomány fejlődését" - indokolta eszmefuttatását a matematikus a New Scientist brit tudományos hetilapnak.


Mennyország vagy technika

Davies, aki főállásban a londoni Kings College tanára, számos régi újságot, feljegyzést tanulmányozott, egészen a modern tudomány születésének kezdetéig, a XVII. századig visszamenőleg. Azt kutatta, hogy az emberek milyen jellegű kísérleteket végeztek, illetve milyen motivációik voltak vizsgálataik során. Matematikusunk úgy találta, hogy a kísérletező ember az égbolton többnyire nem a mennyországot kereste, sokkal inkább a technika fejlődése volt a húzóerő. És amint egy újabb technikai vívmány született, az emberek igyekeztek azt minden elképzelhető módon kihasználni. Például a jó minőségű üveglencsék megalkotását követően pillanatok alatt elkészült a mikroszkóp vagy a teleszkóp, jelentősen kitágítva ezzel a tudományos vizsgálódás terét.


Nem ennénk a McDonalds-ban

Kolumbusz tényleg eljut IndiábaKolumbusz tényleg eljut Indiába

A felhős égbolt a legkevésbé a biológia, a kémia és a geológia fejlődését befolyásolja, viszont a leginkább érintett tudományág a navigáció: a tengerészek ugyanis a csillagokat használták a földrajzi szélesség megállapítására. Ma már a technika leküzdötte ezt a problémát: mágneses iránytűk vagy giroszkópok segítségével a tájékozódás a csillagok nélkül is megoldható. "Persze ez egyben azt is jelenti, hogy a tengerészélet még több bátorságot és ügyességet igényelt volna, és valószínűleg Amerikát is később fedezték volna fel" -- állítja a brit matematikus.
A tartós felhőtakaró leginkább a XX. század nagy fizikai felfedezéseit hátráltatta volna: Einstein általános relativitás elméletét nem lehetett volna a fény alapos tanulmányozása nélkül olyan gyorsan bizonyítani. Az asztrofizika és a kozmológia az ötvenes évek technikai fejlettségi szintjét megelőzően ki sem alakulhatott volna, hisz akkor jelentek meg azon speciális repülőgépek, amelyekkel a felhők fölé lehetett emelkedni.


Csillagok nélkül nem megy

Csillagok nélkül nincs fejlődés?Csillagok nélkül nincs fejlődés?
Davies gondolatmenete a végén tudományos utazássá válik: Naprendszerünkön kívül közel száz bolygó létezéséről tudunk, sőt számuk hétről hétre növekszik. Ha létezik még egy, tartósan felhőbe burkolt bolygó, amelynek gravitációja megegyezik a Földével, a matematikai és a műszaki ismeretek tekintetében a tudomány ott is épp olyan gyorsan fejlődött volna, mint a mi égitestünkön. "Az egyetlen dolog, amiben különböznének tőlünk, az a felfedezéseik sorrendje"- véli az angol matematikus.
Más tudósok azonban ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy a csillagászat volt a tudományok bölcsője. "A modern tudományok a körülmények nagyon finom, bonyolult összekapcsolódása révén alakultak ki -- állítja Owen Gingerich, a Harvard Egyetem csillagászat -- és történelemtanára --; ha nem áll az emberek rendelkezésére egy olyan meghatározó húzóerő, mint például a csillagászat, könnyen felborult volna a fejlődés egész láncolata."

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS